Pénzbeli és egészségügyi ellátásra biztosítottság

Ki minősül biztosítottnak?

1. Alkalmazottként dolgozók

Munkaviszonyban (a saját jogú nyugdíjas által létesített munkaviszony kivételével) állók.

A biztosítást önmagában az keletkezteti, hogy alkalmazásban áll valaki, ezért a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz

Azonban nem biztosított lesz, hanem az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatására szerez jogosultságot az a munkavállaló, aki mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkát, vagy alkalmi munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez.

2. Szövetkezeti tevékenységében személyesen közreműködő tag

3. Álláskeresési támogatásban részesülők

4. Egyéni és társas vállakozók (ha tb. szempontból nem kiegészítő tevékenységet folytatnak)

5. Egyházi személyek

6. Mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év

7. Egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek

8. Választott tisztségviselők 9. Főállású kisadózók

  • gazdasági társaság (társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselői)
  • alapítványok,
  • egyesületek, egyesületek szövetségei
  • társasház közösségek

9. Főállású kisadózók

  • ösztöndíjas foglakoztatási-, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban állók
  • közfoglalkoztatási jogviszonyban állók
  • mezőgazdasági, turisztikai, alkalmi idénymunka: azonos felek közt egy éven belül max. 120 napra vonatkozó munkaviszony

10. Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.

11. Társas vállalkozó

Társas vállalkozónak tekintjük a betéti társaság bel- és kültagját, a közkereseti társaság tagját, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagját, ha a tag a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően jár még egészségügyi szolgáltatás? 

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság. 

  • 45 nap vagy annál hosszabb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz. 

  • 45 napnál rövidebb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 23 napig fennálló munkaviszony esetén 23 nappal).

  • Ha a rövidebb biztosítási idő előtti 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb biztosítási idő

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően az utolsó biztosítás időtartama kevesebb 45 napnál, de előtte 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló biztosítás, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig áll fenn.

Mikor szünetel a biztosítás?

A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha az alábbi élethelyzetek, körülmények – általában a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése – következtében a biztosítási jogviszony szünetel: 

  1. Nincs munkavégzés 
  • A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
    • a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, gyermekgondozási segélyt, vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
    • a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
    • a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
  • Igazolatlan távollét időtartama alatt
  • Munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.